Az információk összegyűjtése a wikipédia és a világháló segítségével történt.

Bük,Bükfürdő

Szombathelytől 27 km-re északkeletre az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál a Répce-folyó síkságán fekszik.

Kiépített kerékpárutak kötik össze Csepreggel, Locsmánddal és Zsirával, illetve Bővel.

A város keleti oldalán található a Bük–Bő–Gór-víztározó.

1957 őszén határában kőolajat kerestek, de a várakozással szemben a fúrások meleg vizet hoztak a felszínre.

A község felismerve a felfedezés jelentőségét a melegvízkútra 1962-ben fürdőt épített.

A fürdő a következő években fokozatosan épült ki, de sokáig csak egy medencével üzemelt.

Vizét 1965-ben hivatalosan is gyógyvízzé nyilvánították.

A fedett fürdő 1972-ben nyílt meg, ezzel alkalmas lett az egész évi gyógyüdülésre is.

Az 1970-es évek során nemzetközi hírű fürdővé épült ki.

1973-ban gyógyfürdővé, 1979-ben országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították.

A lakosság fogyása előbb megállt, majd dinamikus növekedésnek indult.

A fürdő körül kempingek, szállodák, üzletek, panziók, vendéglők sokasága épült fel.

1992-ben megnyílt a rekreációs park is.

Ma a fürdő az ország második legnagyobb gyógyfürdője.

Területe 14 hektár, 26 medencével (ebből 11 fedett), 5 ezer négyzetméter vízfelülettel rendelkezik.

A település egyre inkább üdülővárossá nőtte ki magát.

Lakói megélhetésében ma már jelentős szerepet játszik az idegenforgalom.

A vasútállomás és a fürdő közt közlekedik Bük autóbuszjárata.

Nevezetességei: 

Bükfürdő : A Bükfürdői I-es számú kútból 1282 m mélyből tör fel a gyógyvíz. 

Kalcium-, magnézium- és hidrogén-karbonátos termálvíz.

Evangélikus temploma 1785-ben torony nélkül épült. Tornyát 1826-ban építették.

Oltára, szószéke 18. századi.
A Szapáry-kastély 16. századi eredetű, melyet 1699-ben

Felsőbüki Nagy István barokk stílusban építtetett át.

Belső díszítéseit olasz mesterek készítették.

A Felsőbüki-kúriát 1790 körül Felsőbüki Nagy Pál építtette,

eredetileg copf stílusban. 1880 körül eklektikus stílusban alakították át.

Szombathely

Magyarország legrégibb alapítású városa, melyet a Nyugat királynőjének is neveznek,

Vas megye és a korábbi Vas vármegye székhelye.

A város az Alpokalján, a Perint és Gyöngyös patakok lapályán, a Gyöngyös-sík nyugati peremvidékén fekszik

Nevét onnan kapta, hogy a városban szombati napokon tartották a hetivásárokat.

Német neve, Steinamanger jelentése: 'kő a mezőn'.

A város nyugati határa magyarul Kő néven is ismert volt,

ami a földrengésben és a népvándorlás viharában elpusztult római Savaria romjaira utal.

Nevezetességek 

Egyházmegyei Gyűjtemény és Kincstár

Gothard Asztrofizikai Obszervatórium

Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház:

az időszakos kiállítás megnyitása 2011. augusztus 12-én volt, hétfő kivételével látogatható.

Járdányi Paulovics István Romkert

Savaria Múzeum

Smidt Múzeum

Szombathelyi Képtár

Vasi Múzeumfalu

Kámoni Arborétum

Kőszeg

Gazdag múltja révén sokszor jelentős szerepet töltött be Magyarország és Ausztria történelmében.

Vas vármegyében egyedüliként már 1328-ban királyi városi címet kapott,

amelyet 1648-ban szabad királyi városi ranggal erősítettek meg.

1532-ben Jurisics Miklós várkapitány megvédte városát a török elleni támadástól,

ezáltal megakadályozva Nyugat-Magyarország és Bécs elfoglalását.

A város sikeres helytállása először a hírnevet, majd a gazdaság felvirágzását hozta el.

Mivel ezt követően a háborúk már elkerülték, mára országunk műemlékekben egyik leggazdagabb városa lett.

Látnivalók:

Jézus Szíve templom 

Jurisics vár

Szent Imre-templom

Szent Jakab-templom

Zsinagóga

Chernel kert, Arborétum

Sárvár

Szombathelytől és Bűkfürdőtől is 25 km-re található

A honfoglalás után a magyarok a német támadások ellen

a Gyöngyös és a Rába összefolyásánál építettek földvárat,

amit először 1192-ben említenek. A vár az 1280-as évekig királyi tulajdon volt,

majd a feudális anarchia idején a Kőszegi család birtokába került.

1556-ban itt halt meg, a vár földjében nyugszik Tinódi Lantos Sebestyén.

A vár ura volt Nádasdy Ferenc, a „fekete bég” – az ő özvegye volt Báthory Erzsébet, akit csejtei rémtettekkel rágalmaztak meg.

1671-ben Nádasdy Ferenc kivégzésével birtokait is elvették,

és a vár a Draskovichoké lett, akik alatt hanyatlásnak indult, ahogy hadi jelentőségét apránként elvesztette.

1704-ben meghódolt a kurucoknak, 1809 június 2.-án pedig, a napóleoni háborúk folyamán

a város francia kézre került, a francia csapatok novemberig maradtak itt.

Nevezetességei 

A Nádasdy-vár 

Szent László királynak szentelt római katolikus templom

Gyógy- és Wellnessfürdő

Hatvany-Deutsch kastély

Locsmánd (Lutzmannsburg)

Bükfürdőtől 15 km-re található

 Zsira központjától 1,5 km-re fekszik. Zsira és Locsmánd a Napfürdő (németül: Sonnentherme)

fejlesztésének eredményeként egyre inkább összeépül

Kiváló fürdője van Sonnentherme,

melyet érdemes kipróbálni.

Vannak úszómedencék, szaunavilág,

gyermekmedencék, jaccuzik,

hullámfürdő, csúszdák

Nagycenk

Fő látnivalója a Széchenyi-kastély.

Ennek közelében 1972-ben épült meg a 760 mm nyomtávú, múzeumvasút.

A Széchenyi István Emlékmúzeumot a kastélyban rendezték be.

Nyitva április 1-jétől október 31-éig: 10-től 18 óráig; november 1-jétől március 31-éig: 10-től 14 óráig.

A kastély bejárata előtt indul a védett hársfasor, amit Barkóczy Zsuzsanna telepítettetett.

A hársfasor végén találjuk a legnagyobb magyar fia,

Széchenyi Béla és ifjú, szép nejének, Erdődy Hannának gyönyörű síremlékét.

A Széchenyi család mauzóleumát (jelenleg ravatalozóként is üzemel)

a plébániatemplom mögött, balra találjuk.

Szent István tiszteletére szentelt templom előtti téren áll Széchenyi István szobra.

A Széchenyi kastély közelében, 1972-ben megépült Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút

Fertőd

Esterházy-kastély – barokk műemlék a két volt őrségépülettel, az Esterházy-kastély környezte (219 hektáros park),

volt Marionett színház, kastélykertbeli híd, szobrok a parkban,

a vendéglő barokk műemlék, a volt lovarda (barokk műemlék),

Muzsika-ház – barokk műemlék és a Haydn hagyományok ápolására létrejött múzeum,

Helytörténeti kiállítás, Haydn-emlékszoba,

Süttöri római katolikus templom,

Fertő–Hanság Nemzeti Park – a táj nemzetközi elismertségét bizonyítja,

hogy 1979-ben bioszféra rezervátummá nyilvánították,

1989-től pedig a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vadvizei között is számon tartják. 1994. március 8-án a Hanság

Tájvédelmi Körzet hozzácsatolásával létrejött a Fertő-Hanság Nemzeti Park.

Fertő-táj környékbeli kirándulások  

Sarród, Fertőszéplak, Hegykő, Nagycenk, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Pomogy (Ausztria).

A környék látnivalói egy csokorban weboldalakkal, információkkal: